A beágyazott/mobil rendszerek már napjainkban is a számítástechnikai eszközök legfontosabb alkalmazási területévé váltak, amelynek rohamos elterjedését mutatja, hogy a számítógépes processzorok több mint 90 százaléka beágyazott rendszerekben kerül felhasználásra.
Az előrejelzések szerint 2020-ra több mint 40 milliárd ilyen eszköz lesz forgalomban világszerte. A jövőben a beágyazott/mobil rendszerek – a napjainkban megfigyelhető mértéket jelentősen meghaladva – válnak majd a vállalatok és intézmények működésének, valamint a civil szektor és a lakosság mindennapi életének részévé. Ezért e rendszerek technológiájának a fejlesztése kulcsfontosságú mind ipari-műszaki, mind fejlesztéstechnikai szempontból.
A beágyazott alkalmazások egyik fontos jellemzője, hogy az adatkapcsolat nagyon sok esetben mobil technológiával valósul meg: pl. mobil telefonok, szenzorhálózatok. A kutatási alprogram az ilyen típusú alkalmazásokra kíván koncentrálni.
A kutatási alprojekt az alaptechnológia fejlesztések mellett az alábbi két területet öleli fel:
1. Intelligens mobil adatgyűjtő és -feldolgozó rendszerek
Az adatok gyűjtése, intelligens és gyors feldolgozása, majd ezek alapján döntések meghozatala, illetve adott folyamatok monitorozása napjainkban az élet minden területén központi szerepet tölt be.
- Gondoljunk csak a rohamosan terjedő olcsó szenzorokra, amelyek lehetővé teszik például, hogy egy személyre akár több száz apró adatgyűjtőt helyezzenek el, amelyek folyamatosan szolgáltatnak adatokat.
- Környezeti szennyeződések megbízható és megfelelően gyors felismerése szintén ilyen informatikai hátteret követel meg.
Az adatgyűjtés és adatfeldolgozás hagyományos modellje ezen az alkalmazásoknál sok esetben nem jelent megoldást. A hagyományos adatfeldolgozó rendszereknél az adatok feldolgozása egy erős központi számítógépen történik, ahova az adatok hálózaton vagy elektronikus adathordozókon keresztül jutnak el. Azonban az ilyen rendszerek nem alkalmazhatók sikeresen olyan feladatokra, ahol például egy mobil objektumról kell folyamatosan adatokat gyűjteni, azokat feldolgozni és gyors döntéseket hozni. Ilyen esetben az igazi megoldást az jelenti, ha az adatok feldolgozása kisméretű, mobil eszközökkel valósítható meg, és így az adatgyűjtők (szenzorok) és adatfeldolgozók egységes mobil architektúrát alkotnak.
Az adatgyűjtés és- feldolgozás terén a fejlesztési irány az EU által is prioritásként kezelt és támogatott alábbi két felhasználási területre fókuszál.
- Ambient assistant living (Otthonápolás)
A demográfiai változások eredményeképpen a társadalmakban növekszik az idős emberek száma, olyanoké, akik otthonaik elhagyására kényszerülnek és egészségügyi gondozásra szorulnak. Társadalmak azzal szembesülnek, hogy ezeknek az embereknek a leghumánusabb és leggazdaságosabb gondozást kell biztosítaniuk.
Az EU kiemelt célja, hogy a tagországok kormányai az idős és mozgásukban korlátozott emberek számára otthoni megsegítésére összpontosítson, s olyan fejlesztéseket támogason, amelyek eredményei meghosszabbítják az idősek saját otthonukban történő megmaradásának és ápolásának idejét. Az ilyen életmódsegítő rendszerek három fő területének egyike az adatgyűjtésre és –feldolgozásra épülő mobil vizsgálati és felügyeleti eszközök (intelligens rendszerek).

- Rural Information Society (Vidéki információs társadalom)
Európa területének 80%-án él és az európai összlakosság 22%-át alkotja a vidéki lakosság, amely alapvetően olyan hagyományos iparágakban érintett, mint az agrár élelmiszeripar, az erdészet vagy a halászat. A vidék fejlesztése nemcsak versenyképes európai mezőgazdaságot jelent, hanem a vidéki lakosság mélyebb integrálását a társadalomba a gazdasági fejlődés elősegítésével.
Az EU kiemelt célja a vidéki információs társadalom fejlesztése az európai fejlődés és integráció előmozdítására az európai vállalatok és cégek versenyképességének növelése érdekében, a vidék elnéptelenedésének megállítására, valamint a vidéken élők bevételeinek és munkalehetőségeinek változatossá tétele érdekében.
A technológiai fejlődés jelenlegi eredményei és lehetőségei jelentős technológiai fejlesztésre szorulnak ahhoz, hogy a vidéki területeken is alkalmazhatóak legyenek, átformálva olyan termékekké és szolgáltatásokká (pl. ad-hoc hálózatok, adatgyűjtésre és –feldolgozásra épülő mobil eszközök) alakuljanak, amelyek kifejezetten a vidék igényeit szolgálják.

Az ad-hoc (P2P) hálózat egy tetszőleges helyszínen gyorsan kiépíthető nem menedzselt infrastruktúra, amely a kommunikáló készülékek bevonásával biztosítja a vezetékmentes hálózati lefedettséget. Az ilyen típusú hálózatok esetében kulcskérdés az energiatakarékos és hatékony sávszélesség kihasználást biztosító protokollok megléte.
Az IP technológia fejlődése során megszületett az IPv6, az IP hálózatok legújabb generációs protokollja, amely a korábbi uni- és broadcast helyett a hatékonyabb sávszélesség kihasználású multicast csoportküldésre épül. Az IP TV elterjedésével alapvető fontosságú ezen hálózatok tervezése és kiépítése, valamint a későbbi üzemeltetése során a hálózat tesztelése és monitorozása.